Valljuk be őszintén, – bármilyen meglepő- fázni senki sem szeret. A tapasztalat azt mutatja, az emberek többsége könnyebben viseli el a meleg nyarakkal járó kánikulát, mint a téli hideget. Sőt, ha kicsit a mélyére nézünk a jelenségnek, rájöhetünk arra is, hogy a tűz „feltalálása” tulajdonképpen az emberiség ösztönös védekezése a fogvacogtató hideg ellen.
Már az egyszerű ősember is tudta, ha eljön az éjszaka, okos dolog tábortüzet gyújtani, és amellett melegedve megvárni, míg felvirrad az új nap fénye. A tűz egyet jelentett a biztonsággal, és gyakorlatilag évezredekig az életben maradás zálogaként szolgált. Nincs ez egyébként máshogy manapság sem, persze az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a modern technológia rohamléptékű fejlődésének hála napjaink „tüze” teljesen máshogyan fest, mint annak idején.
Hogyan kezdődött minden?
Nos, a már említett tábortűzzel, amit az emberek őseinek fejlődő intelligenciájának köszönhetően egy idő után kordában tudta tartani: kövekkel vette körül, így szabályozta annak „működését”. Persze innen még hosszú-hosszú idő kellett, hogy elteljen, mire az első kályha melegénél tudtunk relaxálni. A római birodalom jeles gondolkodói és mérnökei –mint, ahogyan azt tőlük már megszokhattuk számos egyéb találmány kapcsán is- szintén jeleskedtek a fűtési rendszer kiaknázásában, megalkotva az első padlófűtéseket. Bármennyire is hihetetlennek hangzik, az első padlófűtés nem egy-két száz éves, sokkal inkább kétezer évvel korábbra datálható a szóban forgó praktikus „berendezés” feltalálása.
A hypocaustum névre hallgató találmányt természetesen kintről működtették a rabszolgák. Miután a római birodalom hatalmasat bukott, a fűtési rendszer e típusa is a feledésbe merült. A későbbiekben hosszú-hosszú évekig a sárból tapasztott kemencék látták el a fűtési rendszer szerepét. Ezek a kemencék egyébként multifunkcionálisak voltak, hiszen nemcsak melegedni lehetett a közelükben, de a háziasszony is itt készítette el az ételt a család apraja-nagyja számára.
A gazdagoknál a középkor környékén jelentek meg a nyitott kandallók, majd az 1700-1800-as évek elején a zárt cserépkályhák. Szintén az 1800-as években jelent meg a nagy úttörőnek számító meleg vizes fűtés, ami tulajdonképpen a mai fűtési rendszerek ősatyjának számít. 1925 nagy fordulópontot jelentett a szóban forgó berendezések terén, ugyanis a szivattyúk megjelenésével annak működtetése és karbantartása hatalmas változáson, modernizáción esett át, nagyban megkönnyítve az emberek hétköznapjait. Innen már csak egy lépés volt a jelenlegi gőz-, majd elektromos fűtés kitalálása.
Mi a helyzet a napjaink fűtéstechnikájával?
Nos, bátran kijelenthetjük, az utóbbi 50 év rengeteg olyan változást hozott a témában, amiről korábban álmodni sem mertünk. Bizony, 2019-re olyan berendezések és megoldások állnak a rendelkezésünkre, amelyek a magas komfortérzetet hivatottak elérni, emellett mégis energiahatékonyak és környezetbarátok is. Mit szólna mindehhez az egykor tűz mellett melegedő ősember? Nos, erre már sosem kapunk választ, ám az biztos, hogy az ősünk el lenne képedve e rengeteg innovatív elem és megoldás láttán.