A könnyűszerkezetes épület Nyugat-Európa bizonyos országaiban és a tengerentúlon már évtizedek óta ismert és bevett megoldás az építőiparban, hazánkban azonban csak az elmúlt két évtizedben kezdtünk megismerkedni ezzel a lehetőséggel. Költséghatékonysága és egyéb előnyei miatt azóta folyamatosan válik egyre népszerűbbé nálunk is, egyre több kivitelező vállalja az ilyen ingatlanok építését. Az alábbiakban röviden összegyűjtöttük a legfontosabb jellemzőket, amelyek a könnyűszerkezetes házakkal kapcsolatban tudni érdemes.
Miért olyan népszerű a könnyűszerkezetes épület egyes országokban?
A könnyűszerkezetes épületek elsősorban az Egyesült Államokban és Svédországban örvendenek kiemelt népszerűségnek. Ez egyfelől annak köszönhető, hogy sok erdő, így nagy mennyiségű fa áll rendelkezésre ezekben az országokban, valamint az Egyesült Államokban uralkodó kedvező éghajlat is indokolttá teszi ezt az építkezési módot.
A könnyűszerkezetes házak népszerűségének további oka az egyre növekvő környezettudatosság, ugyanis a technológia jobban megfelel a karbonsemlegesség és energiahatékonyság elvárásainak. Rengeteg tévhit él az emberekben a könnyűszerkezetes házak vonatkozásában, azonban a több évtizedes gyakorlati tapasztalatok ezekben az országokban már többnyire megcáfolták ezeket.
Mitől „könnyű” a könnyűszerkezetes épület?
A könnyűszerkezetes házak vázát egy fa vagy fém szerkezet adja, amely a téglával vagy az ytonggal összevetve valóban könnyebb anyag, azonban a szerkezetkész kifejezés talán helyénvalóbb megnevezés lenne. Ezek a függőleges, vízszintes vagy éppen ferde szerkezeti elemek jelentik az épület vázát, a helyszínen végzett szerelő munka eredményeként erre kerülnek majd a falak: ezeket előre legyártják, majd a helyszínre szállítva gyakorlatilag összeszerelik az elemeket, beleértve a tetőt és a nyílászárókat is.
Ez a könnyűszerkezetes házak egyik nagy előnye: minden „alkatrészt” ugyanazon szabvány, sablon alapján gyártják le, amely megfelelő kivitelezés esetén garantálhatja a minőséget. A helyszínen precízen összeszerelve valóban függőleges, egymással párhuzamos falakat, pontos derékszöget bezáró sarkokat kaphatunk.
Milyen további előnyei vannak a könnyűszerkezetes épületeknek?
Ami egy könnyűszerkezetes épület kapcsán talán egy laikusnak elsőként eszébe jut, hogy gyorsan és olcsón elkészül, viszont kevésbé jó szigetelő képességgel rendelkezik és várható élettartama is elmarad a klasszikus téglaházakhoz képest. Ezek a megállapítások részben helytállók lehetnek, a gyakorlat azonban árnyalja a képet.
Valóban nem szigetel jól egy könnyűszerkezetes épület?
Tény, hogy a téglához képest vékonyabb falak önmagukban kevésbé jó hő- és hangszigetelők, ez talán nem jelent meglepetést. Ott van viszont a remek szigetelőanyag, a kőzetgyapot, amely nemcsak kiváló hőszigetelő, hanem hangszigetelő képességében is kiemelkedik más megoldásokhoz képest. Az is igaz, hogy a könnyűszerkezetes házakat rövidebb időre tervezik, mint a téglaházakat, azonban a döntő ezzel kapcsolatban is kivitelezés minősége: egy téglaház is válhat lakhatatlanná pár évtized alatt, míg a nyugati országokban ennél sokkal régebben épített szerkezetkész házakkal is találkozhatunk.
Valóban olcsóbb a könnyűszerkezetes házak ára és gyorsabb a kivitelezés?
A könnyűszerkezetes épületek kapcsán sokan ezeket az előnyöket szokták elsősorban hangsúlyozni, nem is ok nélkül: a téglaházak sokszor elhúzódó, akár 1-2 évig is tartó kivitelezésévek szemben egy könnyűszerkezetes házat (mérettől függően) akár 2-3 hónap alatt is kulcsrakész állapotban átvehetünk. A könnyűszerkezetes házak ára természetesen nem egységes, kivitelezőtől vagy felhasznált anyagoktól függően is változhat. Nagy általánosságban azonban elmondható, hogy az építkezés költségei nagyjából harminc százalékkal alacsonyabbak a téglaházakkal összehasonlítva, szerencsés konstrukció esetén az sem kizárt, hogy a téglaház árának feléért tudjuk birtokba venni új, szerkezetkész lakásunkat.