A kertes házak felújítása komplex építészeti beavatkozást is igényelhet, aminek kivitelezésére érdemes profi vállalkozókat keresni. Van persze jó néhány olyan munkafolyamat is, amelyeket akár mi magunk is elvégezhetünk, de nem árt tisztában lenni a szakmai és esztétikai kihívásokkal.
Azt szokták mondani, hogy egy ház felújítását nem lehet befejezni, csak abbahagyni, majd újrakezdeni. Hiszen egy teljes körű felújítás akár évekig elhúzódhat, menet közben több csontváz is kidőlhet a szekrényből, belefuthatunk olyan problémákba, amelyekkel nem terveztünk előre. Épp ezért a kertes ház felújításához célszerű rugalmas büdzsét tervezni, az építkezéseknél megszokott 20%-os rátartáshoz képest beleszámolni az anyagköltségek és munkadíjak árának folyamatos növekedését.
Mi az, amit érdemes szakemberre bízni a kertes ház felújítása során?
Van néhány terület, ahol a szakértelem hiánya nem csak esztétikai, de súlyosabb problémákat okozhat. Ilyen például a szigeteléstechnika, amit meg lehet ugyan próbálni önállóan kivitelezni, ám tisztában kell lenni azzal, hogy mit mivel lehet szigetelni, milyen rétegrendet kell alkalmazni, milyen szakmai kívánalmaknak kell megfelelnie a kivitelezésnek. A tetőszigetelés vagy a homlokzat szigetelése esetében ezeket a feltételeket teljesítenünk kell ahhoz, hogy a későbbiekben ne alakuljanak ki pl. hőhidak az épületen, a nedvesedésről, penészedésről már nem is beszélve. Utóbbi problémák a szigeteléstechnikai, energetikai hibák mellett akár súlyosabb statikai következményekkel is járhatnak. Van azért egy kivétel, ez pedig a monolit födém szigetelése, ezt akár különösebb szakértelem nélkül, némi odafigyeléssel (megfelelő anyag, megfelelő vastagság, résmentesség) elvégezhetjük. A tetőszigetelésnél (amennyiben be van építve a tetőtér) érdemes fújható szigeteléssel dolgozni, ehhez azonban már szakemberekre lesz szükségünk. A homlokzati, lábazati szigetelést igazán hatékonyan és szépen szintén szakemberek tudják elvégezni.
Az épületgépészeti felújításhoz, villanyszereléshez megint nem érdemes mekkmester módszerekkel közelíteni. Főleg azért, mert például egy fűtésrendszer, hálózati melegvíz-rendszer összehangolásához a kivitelezésen túl alaposabb mérnöki ismeretekre is szükségünk lehet. És akkor még nem beszéltünk az ácsmunkáról, kőművesmunkáról, ezek mind részletes előtervezést, statikai, anyagismereti szakértelmet igényelnek.
A nyílászáró cseréje határeset, egy belső nyílászárót akár mi magunk is ki tudunk cserélni, ám egy bejárati ajtó vagy komplexebb, nehezebb ablak cseréjéhez és esztétikus beépítéséhez már nem árt szakembert fogadni.
A fa nyílászárók a nedvesség hatására meg tudnak vetemedni, ha nincsenek rendszeresen ápolva, mázolva, akkor szuvasodhatnak, korhadhatnak. Az üvegszerkezet is lehet elavult, sérült, érdemes javítani vagy cserélni. Viszont ha a nyílászárók még jók, ám a tömítés vagy a vasalat hibádzik, egy ablak-ajtófelújítással olcsóbban megússzuk a felújítást. A nyílászárók cseréjének ára függ az ablakok méretétől, az ablak fajtájától (nyíló-bukó stb.) az üvegszerkezet összetettségétől, a profil anyagától. A munkadíjat is érdemes aktuálisan lekérdezni, könnyen lehet, hogy egy amit ma leírunk, két hét múlva már érvénytelen lesz. A nyílászáró cseréjével (ha szakszerűen építették be), sok ezer forintnyi energiaárat spórolhatunk meg. Persze szükséges hozzá, hogy a szigetelés is rendben legyen és nem árt, ha a fűtéstechnika is korszerű, alacsony fogyasztású, viszont hatékony. A nyílászárókat 20-25 évente érdemes kicserélni vagy felülvizsgálni.
Mik azok a munkaterületek, amelyeket akár mi magunk is elvégezhetünk?
A melegburkolás, a tisztasági festés, a kertrendezés jellemzően olyan területek, amelyeket némi barkácsgyakorlattal akár mi magunk is kivitelezhetünk. A hidegburkolás már neccesebb, a csempézéssel, járólapozással pórul is járhatunk, ha nincs megfelelő felkészültségünk, eszközeink. És persze a kertrendezésnek, kertépítésnek is van bőven olyan munkafolyamata, amelynek elvégzése szakembert kíván. Ilyen például a vízelvezetés, szikkasztás megoldása, ahol komoly földmunkát kell végezni.
Ki végezze el a munkát?
A 80-as években jellemző volt, hogy a családtagok, barátok, vagy kalákába szerveződő ismerősök építkeztek, újítottak fel. Ennek az előnye, hogy nem kell munkadíjra költenünk, pontosan tudni fogjuk, hogy végeztük el a munkát, milyen anyagot használtunk, mit rontottunk el, hogyan javítottuk ki. Hátránya, hogy brutálisan idő- és energiaigényes művelet, csak magunkra vagyunk bízva, ám egyes munkafolyamatokhoz mindenképp segítséget kell kérnünk. És mindig lesz olyan szakterület, amihez nem értünk, jönnek a barkácsmegoldások, mekkmester metódusok, ami később bosszantó következményekkel járhat. Érdemes kiszámolni, hogy hány munkaóránk megy el a saját beruházás megvalósítására, mennyit kockáztatunk az esetleg hibásan kivitelezett megoldásokkal.
A következő irány, hogy mestereket fogadunk, kőművest, burkolót, szigetelő szakembert, ácsot, tetőfedőt, épületgépészt stb. Ebben az esetben az előny, hogy a munkát (reményeink szerint) olyan szakember fogja elvégezni, aki érti a dolgát. Hátrány, hogy a mestereket nekünk kell összeszervezni, tudnunk kell a sorrendet, melyik munkát melyik után kell elvégezni. A mesterek összehangolásához acél-idegrendszerre lesz szükségünk: nem úgy és akkor fognak ráérni, ahogy nekünk kell, és könnyen előfordul, hogy az egymástól függetlenül dolgozó szakik egymásra mutogatnak az elvégzett és az elvégzendő szakfeladatok sokszor kuszának tűnő hálózatában. Folyton ott kell lennünk, hogy beengedjük a mestert, elmagyarázzuk, mit, hol, miért kell elvégezni, vagyis ez a megoldás is időigényes (bár korántsem annyira, mint ha mi magunk végeznénk el az összes melót). Vagy mixelhetjük az első és a második megoldást: egy részét mi magunk végezzük el a munkának és mestert fogadunk ahhoz, amihez nem értünk.
A harmadik megoldás, hogy az egész melót rábízzuk egy generálkivitelezőre. Ebben az esetben a mesterek összeszervezésének feladatát átadjuk, amivel sok időt és ideggyengeséget spórolhatunk magunknak, cserébe a generálkivitelezőt ki kell fizetni.