Ha az épületgépészetre, különösen a vízellátásra vagy a fűtési rendszerekre gondolunk, napjainkban egyre gyakrabban alkalmazott megoldásnak számítanak az ötrétegű cső idomok és csövek. Az úgynevezett ötrétegű technológia nem véletlenül lett ilyen népszerű, hiszen egy könnyen szerelhető, ellenálló és tartós megoldást kínálnak az ilyen eljárással készült csövek bármilyen, hideg vagy meleg vizet keringető rendszerben.
Ahhoz, hogy ezek a csövek is komplett rendszert alkothassanak, az ötrétegű cső idomok és más kiegészítők lesznek szükségesek. Mostani bejegyzésünkben összeszedtük a téma legfontosabb tudnivalóit, kitérve magára a technológia előnyeire is, valamint kicsit közelebbről vizsgálva az ötrétegű cső idomok legfontosabb jellemzőit.
Mik azok az ötrétegű cső idomok?
Röviden fogalmazva, az ötrétegű cső idomok az ilyen technológiával készült csőrendszerek fontos tartozékai, akkor kínálnak megoldást, ha falon kívüli csőrendszert szeretnénk kialakítani vagy a meglévőt bővíteni, javítani. Kialakításuknak és funkciójaiknak függvényében lehetnek például „T” idomok, könyök vagy egyenes idomok egyaránt. Ezeket értelemszerűen a csőrendszer elágazásainál, irányváltoztatásainál tudjunk alkalmazni, valamint a különböző toldások is remekül megoldhatók segítségükkel. De nézzük is meg kicsit jobban ennek az ötrétegű technológiának a jellemzőit, hogy jobban megértsük, miért is ilyen népszerűek mapjainkban ezek a megoldások!
Újszerű technológiát jelent az ötrétegű megoldás
Ahogy elnevezéséből már következtethetünk rá, az ötrétegű csövek legfontosabb jellemzője, hogy öt különböző rétegből épülnek fel. A külső és a belső réteg politelién, a középső alumínium, ezeket pedig két réteg ragasztó köti össze. Ennek a kialakításnak pedig számos előnye mutatkozik meg ott, ahol korszerű, biztonságos és higiénikus megoldásra van szükség a víz elvezetésére.
Az 5 rétegű cső fűtéshez és vízellátáshoz egyaránt használható, legyen szó ivóvízellátásról, padló- vagy radiátoros fűtésről, központi fűtésről vagy éppen hűtési rendszer működtetéséről. A csövek közepén található alumínium réteg fontos szerepe annak megakadályozása, hogy oxigén kerüljön a rendszerbe. Ellenkező esetben ugyanis korrózió léphetne fel a berendezés fémalkatrészein, a fűtővízbe kerülő oxigénnek köszönhetően.
További előnye ennek az ötrétegű kialakításnak, hogy gátolja a különböző lerakódások, például a vízkő okozta elzáródások kialakulását, amelyek hosszú távú megoldást jelentenek bármilyen hideg vagy éppen meleg vizet keringető rendszer esetében.
Hol használhatók az ötrétegű cső idomok és csövek?
Ami pedig a gyakorlati felhasználását illeti, praktikussága és könnyű szerelhetősége szintén népszerűvé teszi az ilyen eljárással készült csöveket. Falon kívül és a falban is alkalmazhatóak, mind a csövek, mind az ötrétegű cső idomok. Utóbbiak kifejezetten kedvelt megoldásnak számítanak akkor, amikor a falon kívül kell valamilyen elágazást vagy irányváltást eszközölni. Ezek ugyanis jellemzően könnyebben hozzáférhető helyen vannak, egy villáskulcs segítségével meghúzhatók a kulcsos vagy szorítógyűrűs idomok is, míg falon belül már sokkal inkább szükséges a gépi préselés, ami azonban már jó eséllyel vízvezetékszerelő szakember közreműködését igényli.
Milyen típusú csövek és idomok léteznek?
Az idomok, mint már korábban említettük, elsősorban a toldások, irányváltások esetén alkalmazható. Elsősorban az dönti el, hogy melyik lesz az alkalmas darab, hogy milyen típusú feladatot kell ellátni – elágazáshoz a „T”, egy irányváltáshoz pedig a könyök ötrétegű cső idomok megfelelőek. A csövek között pedig egyfelől méretben vannak különbségek, amely 16 és 26 milliméter közötti típusokat jelent.
Ezen túl léteznek speciális darabok, mint például a szigetelt ötrétegű cső. Ezzel a technológiával egyébként is lehetséges magasabb nyomású és hőmérsékletű folyadék szállítása, az egyes szigetelt darabok azonban -45 és +95 Celsius fok közötti tartományban is használhatók, emellett pedig a szigetelésnek köszönhetően mindezt minimális hőveszteség mellett.